Sárkány csókja

A recept eredetileg Lee-től származott, de engem a csípős csirkeszárnyaknál évekkel ezelőtt elvesztett. Akkor is valamiért úgy gondoltam, hogy a chili-vel szembeni tűrőképességünk között komoly hiatus áll fenn.

Aztán Tamás meghívott egy reggelire és kipróbáltam a „Sárkány csókját”. Az első, amire emlékszem, az a furcsa textúra volt, közvetlenül azután, hogy elkezdett könnyezni a szemem.

– Ennyi chilit nem kell feltétlenül beletenni, de én így szoktam. – mondta.

Az alapvetően zöld- vagy kamillateára épülő italt kellemesen melegen, folyamatos kevergetés közben kell meginni. A szájba kerülő szegfűszeg bogyóját illik szétrágni, és ha nem Felcsúton nőttél fel, akkor szétköpködés helyett a szárat a tányér szélén hagyhatod.

A karakteres ízt a kurkuma, a bors, a gyömbér- és a fokhagyma-kivonat adja, ezen lágyít kicsit a fahéj, a szegfűszeg, a citrom leve és a méz. Az őrölt római köményt én bizonyos okoknál fogva kihagyom, de kétségtelenül a recept részét képezi.

Összetevők:

• 1 teáskanál kurkuma
• 1/3 teáskanál bors
• 1 teáskanál fahéj
• 1 gerezd fokhagyma kiáztatva
• 1 teáskanál méz
• 1 teáskanál frissen őrölt római kömény
• 4-5 szem szegfűszeg
• 1 kisujj-körömnyi gyömbér szeletelve, áztatva
• 2 dl kamillatea
• 1/2 citrom leve

Elkészítés:

A fokhagymát és a gyömbért összezúzzuk és 5cl vízben ázni hagyjuk éjszakára. Reggel ehhez öntjük hozzá a citrom levét. A kamillateát elkészítjük a korábban leírtaknak megfelelően és hagyjuk kissé meghűlni. Hozzáadjuk a többi összetevőt és alaposan összekeverjük. Célszerű a mézet és a citromlével kevert fokhagyma-gyömbér kivonatot a legvégén hozzáadni.

Folyamatos keverés közben fogyasztandó. Arról, hogy milyen módon hat ez a bélflóra regenerációjára, a Mikrobióta Manipulációs Kézikönyvben részletes lesz szó, összetevők szintjén.