11. Mikroműanyag-expozíció

A mikroműanyag már nem csak a tengerek gondja: székletben, vérben és érfalban is kimutatták, és állatkísérletekben felborítja a bélflórát és gyengíti a bélgátat.

Mikroplasztikok – láthatatlan betolakodók, amelyek megzavarják a mikrobiális ökoszisztémát

A mikroplasztikok – az ötmilliméternél kisebb polimerszemcsék – ma már a levegő, a víz és az élelmiszerek mindennapi velejárói, és lenyelve eljutnak a bélrendszerbe, ahol megzavarhatják a mikrobiális közösség finom egyensúlyát [2699] [2688].

A humán bizonyítékok azóta gyorsan halmozódnak. A mikroműanyagot nemcsak székletben mutatták ki [293], hanem keringő vérben [2674], emberi méhlepényben [2689] és vastagbél-műtéti szövetmintákban is [2694]. A legtöbb figyelmet egy 2024-es, a New England Journal of Medicine-ben közölt vizsgálat kapta, amely érelmeszesedéses plakkból nyert mintákban kereste a polimereket: azoknál a betegeknél, akiknek plakkjában mikro- és nanoműanyagot találtak, magasabb volt a későbbi szívinfarktus, stroke és összhalálozás aránya [2679]. Fontos hangsúlyozni, hogy ez asszociáció, nem bizonyított ok-okozati összefüggés – a vizsgálat nem igazolja, hogy a műanyag okozta az eseményeket, csupán együtt jár velük. Mégis ez volt az első alkalom, hogy a mikroműanyag jelenlétét közvetlenül összekapcsolták kemény kardiovaszkuláris végpontokkal emberben.

Az expozíció forrásai hétköznapiak és kerülhetetlenek. Becslések szerint egy felnőtt évente tízezres nagyságrendű mikroműanyag-részecskét vehet magához, és a palackozott víz fogyasztói lényegesen többet, mint a csapvizet ivók; jelentős forrás még a tengeri élelmiszer, az asztali só, valamint a belélegzett beltéri por [2699]. A tudományos kép ugyanakkor tele van bizonytalansággal: a mérési módszerek nem egységesek, a részecskeméret és -típus széles tartományban szóródik, és a tényleges szöveti felszívódás mértéke emberben még nem jól számszerűsített [2688]. Egy kiegyensúlyozott olvasat tehát egyszerre ismeri el, hogy az expozíció valós és általános, és azt is, hogy a következmények nagysága még tisztázatlan.

A mikrobiotára gyakorolt hatás bizonyítékai túlnyomórészt állatkísérletekből származnak, és óvatos értelmezést igényelnek. Egérmodellekben a polisztirol-mikroműanyag bél-diszbiózist és májbeli lipidanyagcsere-zavart váltott ki [2693], egy másik vizsgálatban gyengítette a bélgátat, csökkentette a védő nyákréteget és megváltoztatta a mikrobiota összetételét [294]. A mikro- és nanoműanyag tartós orális adagolása felnőtt egerekben diszbiózishoz, károsodott bélbarrierhez és immunzavarhoz vezetett, miközben csökkent a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) termelése [2695]. Összefoglaló közlemények szintén felvetik, hogy a krónikusan kitett fajokban a mikroműanyag bél-diszbiózist okozhat [2680], és áttekintik a humán bélmikrobiom-zavar és a krónikus betegségek lehetséges kapcsolatát [2690]. Mindezt azonban nagyrészt egéradatok és gyakran a valós humán expozíciónál magasabb dózisok támasztják alá; emberben az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyított.

Amikor a betegek a „mikroműanyagról" hallanak, gyakran riasztó, mindent átható veszélyként élik meg. A reális kép visszafogottabb. Az expozíció valóban széles körű, de a szervezet nem védtelen, és a jelenlegi bizonyítékok nem igazolnak közvetlen, egyértelmű emberi betegségokozást. A klinikai üzenet ezért nem a pánik, hanem a megelőzhető terhelés ésszerű csökkentése és az ellenálló képesség erősítése.

A bélmikrobiota itt is kulcsszereplő. Egy sokszínű, rostban gazdag étrend táplálja a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumokat, amelyek erősítik a bélgátat és támogatják az immunegyensúlyt [39]. Egy ilyen reziliens mikrobiális közösség jobban ellenáll a környezeti zavaroknak – legyen szó étrendi ingadozásról, fertőzésről vagy környezeti szemcsékről. A cél nem a tökéletes mentesség, ami úgysem elérhető, hanem egy elég stabil bél-ökoszisztéma, amely kivédi a modern élet apró, ismétlődő nyomásait.

Hogyan csökkenthető a mikroműanyag-expozíció és erősíthető a mikrobiota ellenálló képessége

A palackozott víz rutinszerű fogyasztása helyett a megbízható minőségű csapvíz előnyben részesítése csökkentheti a bevitt részecskék mennyiségét, mivel a palackozott víz mérhetően több mikroműanyagot tartalmazhat;

Az ételt ne melegítse műanyag edényben vagy fóliában mikrohullámú sütőben, mivel a hő és a zsír együtt fokozhatja a polimerek kioldódását;

A forró vagy zsíros ételeket lehetőség szerint üveg-, kerámia- vagy rozsdamentes acéltárolóban tartsa, ne műanyag dobozban;

A beltéri por jelentős expozíciós forrás lehet, ezért a rendszeres szellőztetés, a nedves törlés és a HEPA-szűrős porszívózás csökkentheti a belélegzett szemcseterhelést;

Bizonytalan vízminőség esetén a tanúsított szűrőrendszerek mérsékelhetik a csapvíz részecsketartalmát, anélkül hogy a palackozott vízre kellene áttérni;

A rostban gazdag, változatos növényi étrend táplálja a védő rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumokat, ami a reziliencia élettani alapja;

A fermentált ételek és a polifenolokban gazdag élelmiszerek – bogyós gyümölcsök, fűszerek, zöld tea – jól tolerálható esetben támogathatják a mikrobiális közösség stabilitását;

A feldolgozott, sokszorosan csomagolt élelmiszerek arányának mérséklése egyszerre csökkentheti az expozíciót és javíthatja az étrend általános minőségét;

Az egyszer használatos műanyag helyett tartós, nem műanyag alternatívák választása a háztartásban fokozatosan csökkenti a kumulatív terhelést;

Ezek a lépések kiegyensúlyozottan, túlígérés nélkül értelmezendők: a cél az elkerülhető terhelés mérséklése, nem a teljes, irreális mentesség.

Mikrobiota-hatások

• Állatkísérletekben a mikroműanyag eltolhatja a bélközösség szerkezetét és csökkentheti a diverzitást, az emberi adatok azonban ezt még nem erősítették meg egyértelműen; [2693] [2680]
• Egérmodellekben mérséklődhet a rövid szénláncú zsírsavak termelése, a hatás nagysága azonban dózis- és étrendfüggő; [2695] [39]
• A bélgát és a védő nyákréteg gyengülhet, az emberben jelentős barrierkárosodás bizonyítéka azonban egyelőre közvetett;
• Fokozódhat az oxidatív és gyulladásos jelátvitel, amelyben a mikrobiális anyagcsere inkább közvetítő, mintsem egyedüli kiváltó tényező;
• A nanoméretű részecskék áthatolhatnak a sejtrétegeken, szöveti felhalmozódásuk emberi jelentősége azonban még tisztázatlan;
• A humán székletben, vérben, méhlepényben és érplakkban kimutatott jelenlét expozíciót igazol, nem feltétlenül ártalmat;
• A polimer típusa, mérete és felületi kémiája befolyásolja a biológiai hatást, ezért az általánosítás megtévesztő lehet;
• A prebiotikus rostok és polifenolok támogathatják a rezilienciát, de inkább mérséklik, mintsem visszafordítják az expozíció hatásait;
• A részecskékhez tapadó adalékanyagok és felületi mikrobafilmek külön kockázati réteget jelenthetnek, amelynek humán jelentősége kutatás alatt áll;
• A leírt kardiovaszkuláris és anyagcsere-összefüggések asszociációt tükröznek, nem bizonyított ok-okozatot.

Betegútmutató

• Részesítse előnyben a megbízható csapvizet a rutinszerű palackozott vízzel szemben, és szükség esetén használjon tanúsított szűrőt;
• Soha ne melegítsen ételt műanyag edényben vagy fóliában mikrohullámú sütőben;
• Forró és zsíros ételhez használjon üveg-, kerámia- vagy acéltárolót műanyag helyett;
• Szellőztessen rendszeresen, és csökkentse a beltéri port nedves törléssel és HEPA-szűrős porszívózással;
• Törekedjen napi rostbevitelre zöldségekből, hüvelyesekből és teljes értékű gabonákból a védő mikrobiota támogatására;
• Iktasson be fermentált ételeket, ha azokat jól tolerálja;
• Fogyasszon rendszeresen bogyós gyümölcsöket, fűszereket vagy zöld teát az antioxidáns védelemért;
• Mérsékelje a feldolgozott, sokszorosan csomagolt élelmiszerek arányát;
• Ne pánikoljon és ne dőljön be „méregtelenítő" termékeknek; bizonyítottan hatékony eltávolító kezelés emberben nem ismert;
• Ne feledje: az elkerülhető terhelés csökkentése és a reziliens bélflóra a két legreálisabb védőtényező.

Hivatkozások

[7] van Nood E, Vrieze A, Nieuwdorp M et al. Duodenal infusion of donor feces for recurrent Clostridium difficile. N Engl J Med. 2013. Link

Nyílt elrendezésű randomizált vizsgálat visszatérő C. difficile-fertőzésben, amely duodenális donor-széklet infúziót (rövid vankomicin + bélmosás után) hasonlított össze 14 napos standard vankomicinnel, bélmosással vagy anélkül. Az elsődleges végpont a 10. hétre elért hasmenés-megszűnés volt visszaesés nélkül. A vizsgálatot köztes elemzésnél leállították: az FMT-karon 16 betegből 13 (81\%) érte el a megoldást egyetlen infúzió után, lényegesen meghaladva mindkét vankomicin-kart. A vizsgálat megalapozza az FMT antibiotikum-monoterápiával szembeni fölényét visszatérő CDI-ben, és mérföldkő-bizonyítékot szolgáltat a klinikai bevezetéshez.

[39] Koh A, De Vadder F, Kovatcheva-Datchary P, Bäckhed F. From Dietary Fiber to Host Physiology: Short-Chain Fatty Acids as Key Bacterial Metabolites. Cell. 2016. Link

Mechanisztikus áttekintés a rövid szénláncú zsírsavakról (SCFA) — az étrendi rostok fermentációjából származó fő bakteriális metabolit-osztályról — mint az étrend, a bélmikrobiota és a gazdaszervezet fiziológiája közötti központi közvetítőkről. Az SCFA-k aktiválják a G-fehérje-kapcsolt receptorokat, gátolják a hiszton-dezacetilázokat, és energiaszubsztrátként szolgálnak, ezzel befolyásolva a metabolikus, immun- és epigenetikai folyamatokat. A szerzők összegzik a bizonyítékokat, amelyek az SCFA-mediált jelátvitelt az egészség fenntartásában és a betegségek patogenezisében is implikálják. A munka konceptuális alapot ad a rost- és mikrobiom-orientált terápiás stratégiákhoz.

[49] DeFilipp Z, Bloom PP, Torres Soto M et al. Drug-Resistant E. coli Bacteremia (the presence of bacteria in the bloodstream) Transmitted by Fecal Microbiota Transplant. N Engl J Med. 2019. Link

Esetbeszámoló két betegről, akiknél független FMT-vizsgálatokat követően ESBL-termelő Escherichia coli bakterémia alakult ki; mindkét esetet ugyanahhoz a székletdonorhoz kötötték genomi szekvenálással, és az egyik beteg meghalt. A közlemény kiemeli a multirezisztens kórokozók FMT-vel történő átadásának kockázatát, és támogatja a szigorúbb donorszűrési protokollokat. A jelentés alapozza meg a szabályozói módosításokat, amelyek minden FMT-donoranyagra multirezisztens kórokozó-szűrést írnak elő.

[293] Schwabl P, Köppel S, Königshofer P et al. Detection of various microplastics in human stool: a prospective case series. Ann Intern Med. 2019. Link

A prospektív esetsorozat 8 egészséges, 33-65 éves európai és ázsiai felnőttnél vizsgálta, hogy az ember akaratlanul mikroműanyagot fogyaszt-e. A résztvevők ételnaplót vezettek és protokoll szerint adtak székletmintát. Mikroműanyagot minden résztvevő székletében detektáltak, többféle polimer-típust azonosítva, beleértve a polipropilént és a polietilén-tereftalátot. Az adatok minden vizsgált populációban dokumentálják a környezeti mikroműanyagok széles körű emberi fogyasztását, ami aggodalomra ad okot a krónikus műanyag-expozíció és lehetséges biológiai hatásai miatt.

[294] Jin Y, Lu L, Tu W, Luo T, Fu Z. Impacts of polystyrene microplastic on the gut barrier, microbiota and metabolism of mice. Sci Total Environ. 2019. Link

Az egérvizsgálat hím egereket 5 um-es tiszta és fluoreszcens polisztirol mikroműanyagnak (MP) tett ki hat héten át. A polisztirol MP felhalmozódott a bélben, csökkentette a bélnyák-szekréciót és károsította a barrier-funkciót. A cekális tartalom 16S V3-V4 rRNS-szekvenálása megváltozott bélmikrobiota-összetételt mutatott, az Actinobacteria phylum arányának szignifikáns csökkenésével. A mikroműanyag-expozíció közvetlenül bizonyítottan rontja a bélbarrier-integritását és a mikrobiótát, ami metabolikus és immunológiai következményekre utal.

[301] Yatsunenko T, Rey FE, Manary MJ et al. Human gut microbiome viewed across age and geography. Nature. 2012. Link

A vizsgálat 531 egészséges egyén (gyermek és felnőtt) — köztük mono- és dizigóta ikrek — székletének bakteriális faj-összetételét és funkcionális génrepertoárját (110 esetben metagenom) hasonlította össze venezuelai amazóniai, vidéki malawi és USA-beli nagyvárosi populációkban. Az első három életévben mindhárom populációban hasonló funkcionális érési mintázat jelent meg, beleértve a vitamin-bioszintézis és -anyagcsere gének életkorhoz kötött változását. Az USA-beli lakosok bakteriális összeállítása és génrepertoárja jelentősen eltért a másik két populációétól, már csecsemőkorban és felnőttkorban egyaránt. Az adatok a populáció-specifikus bélmikrobiom korai programozását dokumentálják.

[302] Yassour M, Vatanen T, Siljander H et al. Natural history of the infant gut microbiome and impact of antibiotic treatment on bacterial strain diversity and stability. Sci Transl Med. 2016. Link

A longitudinális vizsgálat 39 gyermek havi székletmintáit elemezte az első három életévben DNS-szekvenálással; kb. felük több antibiotikum-kúrát kapott. A hüvelyi úton születettek bélmikrobiotáját Bacteroides-fajok uralták; a császáros és a hüvelyi úton születettek mintegy 20%-ánál a Bacteroides 6-18 hónapig hiányzott. Az antibiotikumot kapott gyermekek mikrobiótája faji és törzsi szinten egyaránt kevésbé diverz volt, és egyes fajokat gyakran egyetlen törzs uralt, megemelt antibiotikum-rezisztencia génekkel. Az eredmények jellemzik az antibiotikum és szülésmód korai életszakaszi mikrobiota-érlelő hatásait.

[303] Sonnenburg ED, Smits SA, Tikhonov M, Higginbottom SK, Wingreen NS, Sonnenburg JL. Diet-induced extinctions in the gut microbiota compound over generations. . 2016. Link

Alacsony mikrobiota-hozzaferheto szenhidrat- (rost-) tartalmu etrenden tartott egerekben a bel-mikrobiota diverzitasa csokkent, es ez a hatas generaciokon at halmozodott: az alacsony rosttartalmu etrend negy generacio alatt kumulativ, az etrendi rost-helyreallitassal mar visszafordithatatlan taxon-kihalasokhoz vezetett.

[304] Jaquet M, Rochat I, Moulin J, Cavin C, Bibiloni R. Impact of coffee consumption on the gut microbiota: a human volunteer study. Int J Food Microbiol. 2009. Link

A vizsgálat 16 egészséges felnőtt önkéntesnél értékelte a háromhetes mérsékelt instant-kávé fogyasztás (napi 3 csésze) hatását a bélmikrobiótára. A széklet-mintákat nukleinsav-alapú módszerekkel elemezték az intervenció előtt és után. A domináns mikrobiom összetétele nem változott szignifikánsan (Dice-féle hasonlóság 92%), de a Bifidobacterium spp. mennyisége szignifikánsan nőtt (p=0,02), és egyes alanyoknál a Bifidobacterium metabolikus aktivitása célzottan emelkedett. A mérsékelt kávéfogyasztás szelektíven fokozza a Bifidobacterium aktivitását anélkül, hogy felborítaná a teljes bélmikrobiomot.

[305] Biedermann L, Zeitz J, Mwinyi J et al. Smoking cessation induces profound changes in the composition of the intestinal microbiota in humans. PLOS ONE. 2013. Link

A 9 hetes obszervációs vizsgálat 10 egészséges, kontrollált leszokáson átesett dohányost követett, 5 továbbra is dohányzó és 5 nem dohányzó kontrollal összehasonlítva. 16S rRNS T-RFLP és nagy átbocsátóképességű szekvenálás jellemezte a székletmikrobiótát. A dohányzás abbahagyása markáns mikrobiális eltolódást okozott: phylum szinten nőtt a Firmicutes és Actinobacteria, csökkent a Bacteroidetes és Proteobacteria aránya. A dohányzás befolyásolja a bélmikrobióta összetételét; a leszokás pedig az elhízásra és metabolikus szindrómára jellemző eltolódásokat eredményez.

[306] Mirzayi C, Renson A, Genomic Standards Consortium et al. Reporting Guidelines for Human Microbiome Research: The STORMS Checklist. Nature Medicine. 2021. Link

A módszertani konszenzus multidiszciplináris mikrobiom-kutatók részvételével adaptálta a megfigyeléses és genetikai epidemiológiai bejelentési irányelveket a Strengthening The Organization and Reporting of Microbiome Studies (STORMS) eszközzé. A STORMS 17 tételes ellenőrzőlista, hat szekcióba szervezve a tipikus publikációs struktúra szerint, új elemekkel a tenyésztéstől független mikrobiom-vizsgálatok laboratóriumi, bioinformatikai és statisztikai elemzéseire. Az eszköz standardizált jelentési keretet ad, mely megkönnyíti a kéziratkészítést, a peer review-t, a megértést és a vizsgálatok összehasonlító elemzését.

[309] FDA. Rebyota (fecal microbiota, live-jslm) approval. 2022. 2022. Link

Ez az FDA-bejegyzés a Rebyota (fecal microbiota, live-jslm) 2022-es FDA-jóváhagyását dokumentálja a Ferring Pharmaceuticals-tól — az első FDA-engedélyezett fekális mikrobióta-termék. A Rebyota visszatérő Clostridioides difficile-fertőzés (rCDI) megelőzésére javallott felnőtteknél rCDI-antibiotikum-kezelés után. Egyszeri rektális dózisként adagolva, szűrt humán donor-székletből nyert standardizált mikrobiális konzorciumot tartalmaz. A 3. fázisú PUNCH CD3-vizsgálat ~71%-os kezelési sikerarányt mutatott a placebo 58%-ával szemben 8 héten. A jóváhagyás szabályozási mérföldkő — az FMT átmenete az enforcement-discretion klinikai gyakorlatból a definiált gyógyszer-utas termékké.

[310] European Commission. Proposal for a Regulation on standards of quality and safety for substances of human origin intended for human application (SOHO Regulation). 2022. 2022. Link

A 2022-es Európai Bizottság 'Proposal for a Regulation on standards of quality and safety for substances of human origin intended for human application (SOHO Regulation)' javaslata az EU 2002/98/EK vér- és 2004/23/EK szövet- és sejt-irányelvek tervezett lecserélése. Egységes, jövőálló keretet hoz létre vérre, szövetekre, sejtekre, reproduktív sejtekre, anyatejre, fekális mikrobiótára és bármely jövőbeli SoHO-ra. Létrehozza az EU SoHO Coordination Board-ot, a SoHO Platformot, harmonizált engedélyezési útvonalakat SoHO-készítményekre és -entitásokra, donorvédelmi szabályokat és vigilancia/nyomonkövethetőségi követelményeket. 2024 júniusában 2024/1938 rendeletként elfogadták, alkalmazandó 2027 augusztusától. Az EU FMT- és székletbank-szabályozás központi eszköze.

[311] Keller JJ, Ooijevaar RE, Hvas CL et al. A standardised model for stool banking for faecal microbiota transplantation: a consensus report from a multidisciplinary UEG working group. United European Gastroenterol J. 2021. Link

Az európai konszenzus-dokumentum részletes útmutatást ad a humán donor-széklet gyűjtésével, kezelésével és klinikai alkalmazásával kapcsolatos minden folyamatra a fekális mikrobiota transzplantáció (FMT) területén. A széklet-bankok az EU Szövetek és Sejtek direktívájának keretében működnek, részletesen szabályozott szűréssel, feldolgozással és nyomon követhetőséggel. A dokumentum a 2019-es United European Gastroenterology Week szakértői együttműködésében készült. Az eredmények működési standardot biztosítanak az európai FMT-széklet-banki tevékenységhez, hogy az rCDI és más indikációk biztonságos és reprodukálható ellátását biztosítsa.

[312] Ianiro G, Mullish BH, Kelly CR et al. Reorganisation of faecal microbiota transplant services during the COVID-19 pandemic. Gut. 2020. Link

A pozíciós dokumentum globális FMT-szakértői útmutatást ad az FMT-központok és széklet-bankok számára a COVID-19 pandémia idejére. Az ajánlások kiterjednek a betegkiválasztásra, donortoborzásra és -szűrésre (beleértve a SARS-CoV-2-t), a széklet előállítására, az FMT-eljárásra, a betegkövetésre és a kutatási tevékenységekre. Cél: megőrizni a betegek megbízható hozzáférését az FMT-hez visszatérő C. difficile fertőzésben, miközben a SARS-CoV-2 átvitele megelőzhető. Az eredmények gyakorlati, pandémiához igazított működési keretet biztosítanak az FMT-szolgáltatásokhoz.

[2674] Leslie HA, van Velzen MJM, Brandsma SH, Vethaak AD, Garcia-Vallejo JJ, Lamoree MH. Discovery and quantification of plastic particle pollution in human blood. . 2022. Link

22 egeszseges feln1tt teljes vervebol elsokent mutattak ki es mennyisegileg meghataroztak a mikromuanyag-reszecskeket; negy nagy mennyisegben gyartott polimert azonositottak (PET, polietilen, polisztirol-szarmazekok, PMMA), igazolva, hogy a mikromuanyag a keringo verben is jelen van.

[2679] Marfella R, Prattichizzo F, Sardu C, et al. Microplastics and Nanoplastics in Atheromas and Cardiovascular Events. . 2024. Link

Prospektiv klinikai vizsgalat (NEJM 2024): carotis endarterectomian atesett betegek kimetszett atheroma-plakkjaiban piroliziisis gaz-kromatografia/tomegspektrometriaval mikro- es nanomuanyagot (fokent polietilen es polivinil-klorid) mutattak ki. Azoknal a betegeknel, akiknek plakkjaban mikro-/nanomuanyag volt jelen (150-bol 58), szignifikansan magasabb volt a kovetkezo nem-fatalis miokardialis infarktus, stroke vagy osszhalalozas osszetett vegpontjanak elofordulasa (30/150 vs. 8/107), magasabb gyulladasos markerszintek mellett. Asszociacio, nem bizonyitott ok-okozati osszefugges, de elsokent kapcsolta ossze a mikromuanyag-jelenletet kemeny kardiovaszkularis vegpontokkal emberben.

[2680] Fackelmann G, Sommer S. Microplastics and the gut microbiome: How chronically exposed species may suffer from gut dysbiosis. . 2019. Link

Attekinto/koncepcionalis kozlemeny (Marine Pollution Bulletin, 2019), amely amellett ervel, hogy a kronikus mikromuanyag-expozicio bél-diszbiózishoz vezethet a kronikusan kitett fajokban: a lenyelt mikromuanyag megvaltoztathatja a bélközösseg osszetetelet es diverzitasat, kórokozó taxonok feldusulasaval es jótékony baktériumok visszaszorulasaval, ami gyulladasos es anyagcsere-kovetkezmenyekkel jarhat. A szerzok hangsulyozzak, hogy a bizonyitekok tobbsege allatkiserletbol szarmazik, es a humán ok-okozati osszefugges egyelore nem bizonyitott.

[2688] Vethaak AD, Legler J. Microplastics and human health. . 2021. Link

A Science-ben megjelent szakpolitikai attekintes osszegzi a mikroplasztikok (és a <1 µm nanoplasztikok) mindenutt jelenleteet a bioszferaban, valamint a human expozicio fo utvonalait — belegzes és lenyelés —, amelyek reven a részecskek a belrendszerbe jutnak. A szerzok hangsulyozzak, hogy a meresi módszerek nem egységesek, és a tenyleges szoveti felszivodas és egeszsegügyi kockazat meg nem tisztazott; kritikus adathianyokat azonositanak az expozicio és a veszely vonatkozasaban.

[2689] Ragusa A, Svelato A, Santacroce C, et al. Plasticenta: First evidence of microplastics in human placenta. . 2021. Link

Az Environment International-ben kozolt vizsgalat hat humán méhlepényt elemzett Raman-mikrospektroszkópiával, és először mutatott ki mikroplasztik-fragmentumokat (5–10 µm) az emberi méhlepényben — a magzati és anyai oldalon, valamint az amniokoriális membránokban egyaránt. Az azonosított részecskek között festett polipropilén és tobbfele pigmentalt polimer szerepelt. Az eredmény a mikroplasztik transzplacentaris jelenletet dokumentalja, felvetve a magzati expozicio lehetoseget.

[2690] Bora SS, Gogoi R, Sharma MR, et al. Microplastics and human health: unveiling the gut microbiome disruption and chronic disease risks. . 2024. Link

A Frontiers in Cellular and Infection Microbiology-ben megjelent attekintes osszegzi, hogyan zavarja meg a mikroplasztik a humán bélmikrobiomot. A lenyelt és belélegzett részecskek a gasztrointesztinalis traktusban halmozodnak fel, diszbiozist (a jotekony és karos baktermok karos egyensulyzavarat) okozva, amelyet gasztrointesztinalis zavarokkal, szisztemas gyulladassal és kronikus betegsegekkel kapcsoltak ossze. A cikk explicit a mikroplasztik-kontextusban tekinti at a humán bélmikrobiom-zavar és a kronikus betegsegek lehetseges kapcsolatat.

[2693] Lu L, Wan Z, Luo T, Fu Z, Jin Y. Polystyrene microplastics induce gut microbiota dysbiosis and hepatic lipid metabolism disorder in mice. . 2018. Link

Egerkiserlet: orali polisztirol-mikromuanyag-expozicio megvaltoztatta a belmikrobiota osszetetelet es majbeli lipidanyagcsere-zavart (csokkent triglicerid/koleszterin, modosult lipogenezis-genek) valtott ki.

[2694] Ibrahim YS, Tuan Anuar S, Azmi AA, et al. Detection of microplastics in human colectomy specimens. . 2021. Link

Humanvizsgalat: 11 colectomias szovetmintaban mind kimutathato volt mikromuanyag (atlag ~28 reszecske/g szovet; polikarbonat, poliamid, polipropilen), igazolva, hogy a lenyelt mikromuanyag a vastagbel-szovetben is jelen van.

[2695] Zhang Z, Xu M, Wang L, et al. Continuous oral exposure to micro- and nanoplastics induced gut microbiota dysbiosis, intestinal barrier and immune dysfunction in adult mice. . 2023. Link

Egerkiserlet: a mikro- es nanomuanyag tartos orali adagolasa diszbiozist, karosodott belgatat es immunzavart okozott felnott egerekben, a karos baktdriumok dusulasaval es csokkent SCFA-termelessel.

[2699] Cox KD, Covernton GA, Davies HL, Dower JF, Juanes F, Dudas SE. Human Consumption of Microplastics. . 2019. Link

A tanulmany az elerheto adatok metaanalizisevel becsulte meg az ember evi mikromuanyag-bevitelet. A fogyasztott elelmiszer- es italtipusoktol fuggoen az eves bevitel mintegy 39 000–52 000 reszecskere tehetо, ami a belelegzest is figyelembe veve 74 000–121 000-re emelkedik; a palackozott vizet fogyasztok lenyegesen tobb reszecsket vesznek magukhoz, mint a csapvizet ivok. Megerositi, hogy a mikromuanyag-expozicio hetkoznapi, altalanos es gyakorlatilag elkerulhetetlen az etrenden es a levegon at.